2010. december 26., vasárnap

Karácsony Taiwanon...

Előszőr is mindenkitől bocsánat, hogy megint ilyen régen írtam utoljára:(
Valamint Boldog karácsonyt minden kedves olvasómnak, azaz 聖誕快樂!

A karácsony itt nagyjából minden feltűnés nélkül zajlott le...sajnos... (pl. 24-én is volt óránk...)
Bár ha versenyt indítana valaki, hogy hogy lehet fenyőfa nélkül kreatív karácsonyfákat építeni az tuti, hogy Taiwan kapná az első helyet:)

ásványvízes és sprite-os műanyag palackokból...
sörösüvegből...

kartondobozból...
kisállatokkal díszitve...

Csakhogy egy párat említsek:)

De mielőtt a karácsonyról írnék, nézzük mi történt az utóbbi időben.

Hazament David és hazament Jeff is...emiatt én elég szomorú lettem, mert mindenki itthagy minket... (jövő héten hazamegy Vivian is.) Remélhetőleg jön majd valamiféle utánpótlás.:)
Valamint hosszas kínlódás és gondolkozás után, eldöntöttem, hogy átköltözök abba a szobába, ahol Shirley, Anna és Maura lakik, miután hazamegy Vivian, mert olyan emberek közt szeretnék lenni akikkel tudok beszélgetni...igen ez nagyon fontos szempont, nagyon sokat szenvedtem emiatt az utóbbi időben. Úgyhogy remélem ezzel a döntéssel jobbra fordulnak a  dolgok, és a régi szobatársaimmal is jóban maradok azért.

A hónap egyik legnagyobb eseménye az a kínai tanítási konferencia volt, amit a nyelviskola szervezett.
Nekünk amiatt volt csak közünk hozzá, hogy lehetett menni önkéntes segítőnek a lebonyolításban. Végül jól tettem, hogy csatlakoztam Mátéhoz, mert így összebarátkoztam az egyik leendő szobatársammal, az olasz Maurával, és egy nagyon kedves japán lánnyal Natsukoval.

A karácsonyt pedig elég szomorúan ültük meg az idén, most éreztem előszőr honvágyat mióta itt vagyunk.
A legjobb talán a nyelviskola által szervezett karácsonyi party volt, 23-án, ahol mi csináltuk a dekorációt, meg a karácsonyfa díszítést előtte:)

Előszőr egy hosszas beszéddel és állófogadással kezdtünk, aztán pedig volt egy karácsonyi műsor, amit a nemzetközi diákok különféle sajátos, tradicionális előadásai (főleg tánc) alkottak. Erről írnék kicsit bővebben mert számomra nagyon érdekes volt.
Nem tudom, hogy írtam-e korábban de a nyelviskola tanulói közt vannak egész érdekes országokból is. Pl. Salamon-szk.-ről, akik sztereotípiába illő fűszoknyás, bennszülött táncot adtak elő. Vagy a Burkina Faso-iak akik, afrikai táncot táncoltak. Maki, Sachiko és Michie, enkára kimonóban és bambuszernyővel tradicionális táncot adtak elő, utána pedig még énekeltek is egy japán popslágert (a taiwani Teresa Tengtől.) Két indiai fiú karácsonyi énekeket énekelt, a latin-amerikai országok lakói pedig mindenféle spanyol táncot táncoltak. Érdekes volt látni, hogy milyen sokszínű a világ.
Volt tombola is amin Máté elnyerte a 2. helyezés nyereményét, egy 2000 NTD-s utalványt ami egy elektronikai boltba szól, így aztán közelebb kerültünk a hőn áhított rizsfőzőnkhöz.:) Azt hiszem, hogy a Dominikai Köztársaság nagykövete adta át a díjat neki. (meg volt hívva mindenféle fontos személy meg nagykövet is) Gratula!!!
A "vigaszdíj" pedig azoknak akik nem kaptak semmit a tombolán, egy 4gb-os pendrive volt.

Másnap (24-én) azt terveztük el, hogy Mátéval kettesben elmegyünk vacsizni valahova.
Előszőr egy tetszetős német éttermet néztünk ki, de mikor odaértünk kiderült, hogy aznap csak karácsonyi menüt lehet kapni fejenként 1000 NTD-ért (~7000 ft), úgyhogy inkább úgy döntöttünk, hogy jön a B-terv, egy Rabbit Rabbit névre hallgató amerikai stílusú étterem. (Mindenképp olyanba akartunk menni amiben nem kínai ételt adnak, sajnos magyar étterem eddigi tudomásunk szerint nincsen. Van olyan hely ahol előfurdul az étlapon egy Hungarian Beefre hallgató étel, ami nem rossz, csak épp nincs sok köze a pörkölthöz természetesen.)
Amint a környékére értünk kiderült, hogy az a része Taipeinek a kortárs és egyedi divattervezők és egyéb style-os fiatalok negyede lehet, csupa csinosan felöltözött fiatallal:)
Maga az étterem is ezt az irányt követte, úgy volt kialakítva mintha az erdőszéli nyuszi házikóstul beköltözött volna a városba.
 
 logó
 wc

25-én pedig mindenkivel együtt visszamentünk a mexikói étterembe ahol elbúcsúztattuk azelőtt Davidet is. Sajnos ez nem sült el olyan jól, mert nagyon sok ember volt különféle társaságokból, úgyhogy elég személytelen lett. Persze jó is volt, mert megismerkedtünk pár új emberrel is, akiket csak látásból ismertünk. Csak én inkább arra számítottam, hogy a szokásos baráti társaság lesz csak ott.
Utána mondjuk nagyon jóra fordult a nap, mert Mátéval elmentünk az igazán különleges földalatti piacra, ami végigmegy vagy 3 metrómegállón keresztül. Nagyon érdekes volt! Még kiállítások is voltak, szerintem nagyon ötletes, hogy így kihasználják az aluljárókat.
A falakon pedig teret adnak a kortárs művészeknek meg a grafittiseknek,
 
 
 

tükrök felszerelve az utcatáncosoknak:
 

nagyon életteli és fiatalos ahogy pezseg a kultúra.
Valamint különféle részekre van osztva, van könyves rész ahol minden bolt könyvesbolt,
otaku/gamer/elektronikai rész, animefigurás, konzolos boltokkal,
 Egy bolt a sok közül
 FF reklám és tekerős automaták tömkelege Japánból
csoportos kockulás xD

ruhás/cipős rész és művészeti rész is, ahol csak saját készítésű dolgokat árulnak.

A végén pedig megkoronázva az estét és a karácsonyt vacsira besütiztünk.
(Félreértések elreülése végett, 3-3 szelet sütit ettünk:D)

Nagyjából így lett vége a karácsonynak.

Végül bár nem kenyerem a politika, de megnéztem az m1 Este interjúját Orbán Viktorral és úgy éreztem, hogy felvillant egy reménysugár, hogy lesz még jó hely Magyarország, ahova érdemes lesz hazamenni. Nagyon örülök, hogy végre valaki olyan kezén van az ország, aki érti a dolgát és a szeme előtt igenis az ország érdekei lebegnek. Nagyon sokat várok a következő pár évtől!