2011. szeptember 19., hétfő

Kiegészítő, így teljes a hét!

Itt jönnek a maradék órai beszámolók amiket ígértem!
A pénteki óra, ( "Egyetemi Belépő") végül nem volt semmi különös, kb. ugyanaz mint az ofő, ugyanazzal a tanárbácsival vagyunk és csak rajzolgatni kellett, amit legközelebb kiértékelnek asszem.
Ma pedig az első órám Rajz volt, elég komoly a rajztanár, vicces mert elég gyorsan beszél, de mégis értettem nagyjából mit mond. És elmenne simán egy mangába magas, vékony, szemüveges, hűvös, tanár karakternek! Szerintem szeretni fogom őt is nagyon, főleg mert tetszett neki a rajzom, úgyhogy remélhetőleg jól megleszünk egymással.
Az utolsó számotokra ismeretlen óra pedig a ma délutáni Kiadványtervezés. Itt egy elég szigorú tanárunk van, de nagyon profi, saját design cége van. Nagyon komolyan veszi a késéseket, és miután csak tervezési feladataink lesznek, nem lesz ZH, ezért nagyon kell majd teperni, hogy sok pontot gyűjtsünk össze a feladatokból. Viszont itt elkezdjük majd az Adobe InDesign-t, mindenféle borító tervezést, tipográfiát és tervezőgrafikát tanulni, pont olyanokat ami majd egyszer a szakmám lesz!
Ez tetszik nekem itt Taiwanon, hogy ez hiába csak az alapozó év még (mert csak másodévben szakosodunk), de mégis túlnyomórészt gyakorlati óráink vannak, elmélet helyett!
Ez az év csak arról fog szólni, hogy mindenbe belekóstoljunk, főleg azok, akik nem tudják milyen irányba akarnak menni.
Úgy érzem, hogy abszolút jó döntés volt elkezdeni itt az egyetemet, mert iszonyatos mennyiségű pozitív energia szabadul fel bennem, és nagyon élvezem, hogy minden tantárgyam kivétel nélkül olyan, mintha csak nekem indították volna ezt a szakot. Várom, hogy mi fog kisülni ebből az egészből, de egyelőre úgy érzem, mintha eddig csak össze-vissza sodródtam volna, miközben nekem ezt kellett volna tanulnom a kezdetektől fogva. Az is szuper dolog, hogy amíg otthon olyan a helyzet amilyen, addig én vígan (bár verejtékezve) szerzek egy használható diplomát, és addigra amire hazajutok, hátha egyenesbe jön a gazdaság.
Addig bírjátok ki nélkülem! :DDD

Update:
Az angol csoport ahova átvetettem magam abszolút korrekt, elvileg ez a legmagasabb szintű angol csoport, ami létezik itt az egyetemen. A tanár egy 50-es pasi szinte tökéletes angolsággal: amerikai, de természetes, érthető, nem eltúlzott kiejtéssel, gyanítom, hogy esetleg ott is születhetett (ABC). A legtöbben amúgy olyanok vannak ebben a csoportban, akik ilyen-olyan okok miatt (szülők munkája miatt főleg) pár évig külföldön éltek, (meg pár Kínából jött cserediák), ami azért szomorú, hogy ha valaki nem megy el külföldre, akkor az egyenlő azzal, hogy nem tud angolul...
Szóval ez az óra még nekem is a javamra válhat! v(^.^)v yeyyy!

2011. szeptember 16., péntek

Az első hét!

Ma van 4  napja, hogy beléptem az egyetemista életbe, úgyhogy gondoltam, írok egy beszámolót a legelső benyomásokról!
Hétfőn "Ősz közepe ünnep" volt, úgyhogy csak kedden kezdődött a suli.
Jóformán az előző post-ot folytatva kedd reggel egy Angollal kezdtem. Az angoltanár egy középkorú nőci, aki nagyon el volt szállva magától, hogy ő milyen profi angolból, mert Amerikában tanult, de igazából simán hibázott egy csomót, de  a túlzott amerikai kiejtés bezzeg nagyon ment neki. Hozzá kell tennem, hogy ugye ez felsőfokú angol csoport elvileg, de ehhez képest a diákok angol szintjét még középszintnek se tudnám nevezni. Viszont valószínűleg pont emiatt mindenki rám volt gyógyulva, kivéve a tanárt, aki úgy nézett ki, hogy nem kifejezetten szimpatizál velem. Az órán roppant bonyolult nyelvtani szerkezeteket kellett amúgy gyakorolni, mégpedig a "do you...?" , "are you...?" és "have you...?" közti különbséget. xDDD Így hát aztán óra végén diszkréten odamentem a tanárhoz megtudakolni, hogy ez a legmagasabb csoport-e. Kiderült, hogy van még egy csoport, ami elvileg mint utólag kiderült névben ugyanaz a szint, de ő azt mondta, hogy az jobb. Kérdezte, hogy kihívásra vágyom-e, ki kellett ábrándítanom, hogy túl könnyű az órája, ami nem igazán tetszett sztem neki. Nem is teketóriáztam, szerdán sikeresen átrakattam magam a másik csoportba. (A jövő héten kiderül, hogy milyen a másik csoport, de mondjuk ha a másik tanár jobb arc lesz, már érdemes volt váltani!)
Utána hazamentem aludni, és délután jött az Alapvető Design óra, amit szerintem eléggé fogok élvezni. Itt egy egész féléves, összetett design munka van kiadva, ami a következő: Kell csinálni egy fényképet, azt lebontani egy egyszerű formára (pl. egy rombusz), aztán ezt a formát mindenféle módon kell variálni, egymás mellé tenni, sokszorosítani. Utána levélpapír szettet és névjegykártyát kell tervezni a forma használatával. Végül a formából egy design-os használati tárgyat kell modellezni, hozzátartozó reklámposzterrel. Jól hangzik, nem?
Szerdán van egy Bevezetés a designba óra, ahol a négy szakirányt fogják bemutatni (ha elfelejtettétek volna, a 4 szakirány: visual communication design, számítógépes animáció, belsőépítészet, fémművesség), ugyanis nagyon sokan nem tudják még, hogy másodévtől mire akarnak szakosodni. A mostani az a számítógépes animáció szakirány tanára volt, az osztály fele, aki otaku (anime-manga fan) mind erre megy majd.
Ezután következett egy Osztályfőnöki, (minden évfolyamnak van egy felelős tanára) ami azzal ment el, hogy egyenként lefotózott minket a tanár, és próbált vicceskedni, mindenkire kitalált egy pár szavas leírást első benyomás alapján. (engem pl. fehérhajú tanítónak nevezett el (akit sokan követnek))
Csütörtökön reggel Designtöri volt, amin így elsőre 19.-20. századi nyugati irányzatokról tartott a tanárnő rövid áttekintést. És rögtön kaptunk prezentációs feladatot is, az én csoportom okt. 6-án fogja tartani, de mint kiderült a csoport csak annyit jelentett, hogy ugyanarról a témáró kell írnunk, de mindenki egyenként kell előadja a saját maga készítette prezentációt, tehát nem csoportmunka, ez nekem kicsit fura volt. A mi témánk amúgy: "Nőies férfiak (a művészetben)" Weird egy téma, nem nagyon tudok mit kezdeni vele, egyelőre arra jutottam, hogy többek között Andrej Pejic-ről fogok írni. (bosnyák születésű ausztrál modellcsávó) Szerintem ő a nőies férfiak non plus ultrája:

Utána még jött a Teaszertartás és Japán Kultúra, ami sajnos a óriási csalódás volt, úgyhogy le fogom adni.
Amire számítottam: decens középkorú tanárnő, jártas a japán kultúrában (esetleg még tud is japánul, amit használ is az órán), a teaszertartás szellemi hátteréről és a tradicionális japán kultúráról tart előadásokat (japánkert, kimonók, wagashi stb., amit amúgy nem az ujjamból szoptam ki, hanem, az óravázlatban voltak benne.)
Amit kaptam: középkorú otaku szórakozott professzor, orra alá beszélt gyors és érthetetlen kínaival, és annyit csinált végig az előadáson, hogy mindenféle kesze-kusza ábrákat meg karaktereket firkált a táblára, amiket szerintem még ő sem látott át. A fél osztály aludt a végére. Tökre nem értettem semmit az órából, pedig az összes többi órát meglepően jól tudom követni.
Végül ma: az első órám Tollasladba volt, egész jófej a tesitanár is, bár mondjuk ma még nem volt semmi sportolás csak elmondta, hogy mik fognak kelleni meg ilyenek. Az első 4 alkalom amúgy sportágtól függetlenül kötelezően úszás lesz, mert a taiwaniakat nem tanítják általánosban úszni, úgyhogy kb. senki se tud. Hálisten magától mondta a tanár, hogy e 4 db úszásóra erejéig nem baj, ha bikiniben megyünk, ezért ne vegyünk külön egyberészest. Csak úszósapkát. Később ütőt a suli ad majd, úgyhogy arra legalább nem kell majd költeni.
Utána még volt egy Színelmélet, ahol elég játékosan telt az óra, de gondolom nem ilyen lesz majd, csak ez most még bevezetés volt.
Amúgy minden tanár tök aranyos, aminek külön örülök, mert a nem szimpi tanároknak az óráit is hajlamos vagyok nem szeretni.
Az osztálytársaim is elég barátságosak, fiúk, lányok vegyesen jönnek barátkozni, most még én vagyok a sztár, versenyben hívnak el ebédelni, csoportmunkánál is elsőnek keltem el, bár szépen lassan biztos le fog lohadni az érdeklődés...Volt olyan fiú aki megkérdezte, hogy én is csak lányokkal szeretek-e barátkozni, mert itt a lányok még mind kisiskolások módjára külön ülnek.
Van  egy másodéves csaj, aki láss csodát szereti a visual-kei-t és ráadásul a rock-klub oszlopos tagja, úgyhogy elrángatott magával rögtön a klubba, a vezető óriási arc, kb. először éreztem magam úgy mintha az otthoni baráti körömben lettem volna! (habár a többiek mind inkább nyugati rockot hallgatnak, van egy durván metalcore/screamo-s osztálytársam is, aki ugyancsak eljött megnézni a klubot:))
Most mennem kell, mert még van egy órám, amiről igazából fogalmam, hogy miről fog szólni az a neve, hogy "Egyetemi Belépő". Erről is meg a hétfői órákról majd update-elek hétfőn!

2011. szeptember 12., hétfő

Sulibuli

Elérkeztünk a tanévkezdéshez, holnap lesz az első nap az iskolában, Vackorrá válok megint :D Rögtön egy "felsőfokú" angollal kezdek 8kor...(nem igazán értem, hogy miért kell nekem is angolra menni, mikor a vak is látja, hogy felesleges! a szintfelmérő egy vicc volt...ez az óra is vicc lesz.)
A szünetben nem történt sok, mert végig a műrasztáimat csináltam, amiket kb. a nagy meleg/páratartalom, és a szúrós kényelmetlensége miatt (ugyanis barbie-haj volt), hamar ki is szedtem...
Íme egy fotó azért emlékül:
Végre eljutottunk igazi tengerparti strandra is, ami ugye nekem nagy szám volt, mert még soha nem voltam tengernél fürdeni. Végül volt még egy ebédszerűség a szünet alatt, amit a 2.-os szaktársaink szerveztek nekünk ismerkedés végett, bár a hely kicsisége miatt nem nagyon volt alkalmam igazán megismerni senkit az évfolyamomról, max. az arcmemóriám tárhelyét tudtam bővíteni...
A múlt héten pedig mindenféle formaságért kellett rohangálni, pl. iskolaorvosi vizsgálat, órajelentkezés, regisztráció, nyelvi felmérő írás meg ilyenek...
Végül pedig elérkezett az évnyitó napja, ahol második nekifutásra lehetett próbálkozni, hogy évfolyamunk tagjaival kapcsolatot teremtsünk. (Immáron több sikerrel:)) Azt mondanám, hogy amikor ilyen alapinfókat mondtak el akkor nagyjából mindent értettem, viszont az évnyitó ceremónián levő hosszú, unalmas, ünnepi szövegből kb. 40%-ot csak. A ceremónia egy tribünös stadion kinézetű épületben volt ami a campus végében van.



Voltunk páran, mi? És ez csak az alapképzéses elsősöknek volt tartva
Amint látszik itt nem szaroznak ilyeneken, hogy "sötétszoknya-fehérblúz", mindenki aabszolút hétköznapi ruhában volt, csak a ceremónia idejére osztottak ki egy fekete talárt azt' csókolom. Voltak csinos lila kosztümös egyenruhás hostessek is, amit itt minden céges rendezvényen lehet látni. Ők vezényelték az egész ünnepélyt és ők vezették be a tanárokat is, mindegyikre jutott egy.
Tanárok dísztalárban és épp ünnepélyesen hozzák be a tanszékek zászlajait
A mindenféle fejes ember nyitó beszédei után énekeltek egy taiwani himnuszt, utána pedig felállítottak egy papírkaput középre, és az igazgató jelképesen beengedte az elsősöket az egyetemre. (Pár elsősnek be volt tanítva egy szöveg, és ők mentek be a kapun.)
 
 Volt valami gyertyaszentelés is meg felebaráti kézfogás (lévén, hogy katolikus a suli), utána mikor már majdnem halálra untuk magunkat, a sok közül 2 iskolai szakkör, a hastánc és a bűvészszakkör tartott előadást. A hastáncról nem csináltam képet, mert nem volt olyan nagy szám, de a bűvész előadás elég profi volt fehér galambbal meg minden. A legdurvább az előadás vége volt amikor a madárketrecet (a képen jobb oldalt) halálprofin eltüntette az arc, máig se értem, hogy hogy csinálta...
 Ezek után vissza kellett menni a tanszékünkre, ahol a szakvezetők mondtak még pár üdvözlő sort (valószínűleg ez a zenei tanszék előadóterme lehetett.)
Aztán jött az egész vicces része, ugyanis a 2. évesek közül páran, (ugyanazok akik az ebédet is szervezték), csináltak nekünk egy jópofa akadálypályát (olyasmi mint annó cserkészeten a meseerdő) Harry Potter-es témában, és bár az elején kicsit gyerekesnek éreztem, hogy bugyuta ügyességi játékokat játsszak, de mégis ennek köszönhetően haverkodtam össze egy csomó arccal. Ezek a 2.-osok amúgy iszonyat jófejek, fura elhinni, hogy csak 1 évvel idősebbek az osztálytársaimnál.Ugyanis többnyire mindenki most érettségizett, tehát az átlagéletkor 18 év, úgyhogy mindenki szépen "nővér"-nek (姐, jie) hív. (ha valakinél idősebb vagy és lány, akkor ezt használják.) Ráadásul, mint már korábban is fejtegettem, itt nem nagyon vannak alternatív, individualista emberek, és általában mindenki főleg az amcsi cuccokat szereti, sokan rögtön megint párhuzamot véltek felfedezni köztem és Lady Gaga közt :/ A japán kultúrával kapcsolatos emberek pedig csak és kizárólag manga/animefanok, pár lány még cosplay-ezik is. Viszont meglepően a maláj (ún. immigráns kínai kategória) diákok egytől-egyig vágták mi a visual-kei.


Az órarendem meg ilyen lesz:

Hétfő: Rajz, Kiadványtervezés
Kedd: Angol, Alapfokú design
Szerda: Design Alapjai, plusz vmi osztályfőnöki-szerű v. konzultáció nem tudom még pontosan
Csütörtök: Design történelem és elmélet, Teaszertartás és Japán kultúra
Péntek: Tollaslabda, Színelmélet

Még valahova be fog jönni elvileg egy kínai óra is, de az még nem derült ki, hogy milyen szintre raktak végül. (valszeg a legrosszabba kerülök, mert ókori kínait meg közmondásokat kérdeztek a szintfelmérőn xDDD)

Ezek után el is húzok gyorsan aludni, hogy fel tudjak kelni a zseniális angolórára. v(^.^)v