Eltelt egy újabb hét...

...és a költözésen kívül semmi izgalmas nem történt.
Az ideiglenes helyen nem volt rossz a társaság, bár nagyon igényelték a szociáliskodást, de hamar befogadtak miután látták, hogy nem vagyok rossz fej, sőt!
Viszont miután tudtam, hogy csak pár napra maradok, még mindig meglehetősen kényelmetlenül, tábori körülmények közt voltam, bőröndből öltözködés, hajszárító hiánya miatt a hajmosás hiánya, tudom undorító vagyok, de semmi kedvem nem volt megfázni, amit itt elég könnyű. Éjszaka most már elég hideg van, de napközben is ritkán süt a nap. Nincs olyan hideg, átlagosan 18-20 fok, de nagyon csípős a szél, ha fúj. És majdnem mindennap esik az eső, persze nem azt kell elképzelni, hogy egész nap mindig, hanem csak mondjuk van egy kis negyed-fél órás szemerkélés egy nap. Én eddig utáltam az esőt, de itt más alapokra helyeződött az esővel való viszonyom. Konkrétan nem is érdekel ha esik, mert szinte észre se lehet venni.
Aztán eljött a várva várt nap, a költözés. A taxit szerencsésen megúsztam 14 fontból, halleluja, ráadásul ez volt az első taxis, aki beszélgetős kedvében volt, mint ahogy azt általában meg lehet szokni a taxisoktól.
A környék, ahol lakom elmegy, csak sajnos nincs sok bolt a közelben, csak magán kisboltok. Viszont a legközelebbi metrómegálló 5-10 perc sétára van, ott meg van minden, szupermarket, pláza stb.
A ház maga nagyon takaros, a szobám meg bár pici, de abszolút, kultúrált és kellemes.
A lakótársak is normálisak, alul lakik egy néni a férjével, fent pedig 4 szoba van, egyikben egy fiatal pár lakik (vagy csak haverok, ez nem tiszta), aztán szemben egy fiú, és egy szoba üres, de a mai napra pont beköltöztettek egy szerencsétlen sorsú csajt, akinek sürgősen kellett valami, plusz ugye az én szobám.
Lehet, hogy mégis hosszabb ideig maradok itt, mert az ismerősökkel összeköltözés füstbement, ugyanis nagyobbak az igényeik és 150-200/hét keresnek maguknak helyet, ami valljuk be nem kevés.
Eredetileg úgy gondoltam, hogy nem pakolok ki addig, hogy ne kelljen újra becsomagolgatni, de már kezdett nagyon zavarni, úgyhogy ezek után vérszemet kaptam és kipakoltam a bőröndökből, meg berendezkedtem, mint egy rendes lakó.
Íme pár kép amit tegnap este csináltam a szobáról, miután kész lettem a rendezkedéssel:

Miután beköltöztem, első utam az Argos-ba vezettem, ami egy nagyon érdekes bolt. Mindenféle dolgot lehet kapni, elektronikai cikket, bútort, ágyneműt stb., minden amire egy házban szükség lehet. De nem lehet megnézni, hanem van egy kis üzlethelység meg egy bazi vaskos katalógus, abból választod ki, mit akarsz venni, odaviszed a pénztárhoz, megmutatod az újságból, hogy mit kérsz, kifizeted és aztán kapsz egy sorszámot és ott az üzletben egy pultnál kiadják neked. (Gondolom hátul van egy raktár, ahonnan előre hozzák). Na itt vettem én hajszárítót!

Csütörtökön megejtettünk egy kicsit gótosabb fotósorozatot az ukrán pultos csajjal, aki igazából, fotós/ szobrásznak tanul London legjobb művészeti egyetemén (irigykedem...). Bár nem annyira az én világom a temetőben fotózós-véres téma, de érdekes volt kipróbálni, úgy éreztem magam, mint valami japán horrorszellem, a fehér neglizsé megvolt, testfestékkel bemázolta a bőröm fehérre, volt piros kontaktlencse is, meg véres könny, csak a hosszú fekete haj hiányzott. Az egész koncept a fotós ötlete volt, én csak öltöztetős babaként funkcionáltam ezúttal. Mindenestre jó móka volt.
Akit érdekel itt megtekinthetők a képek:
http://a-aleksandrovich.blogspot.co.uk/2012/08/alive.html

Tegnap pedig úgy volt, hogy Arival mászkálunk egy kicsit, de  aztán idő hiányában csak egy kávé mellett csevegtünk egy keveset, de az is tök jó volt. Hazafele pedig hosszú tépelődés után végre engedtem a kísértésnek és bementem egy Primark-ba, amiről azt kell tudni, hogy Anglia legolcsóbb ruha áruházlánca, de nagyon stílusos cuccokkal, olcsóbb mint a H&M és szerintem sokkal jobb ruhák vannak :D Direkt nem mentem eddig semmilyen ilyesmi ruhabolt közelébe, mert ismerem magam, de már nem tudtam megállni, hogy ne nézzem meg milyen, annyit hallottam róla...
Természetesen, nem jöttem haza üres kézzel...

Azt képzeljétek el, csak viszonyításként hogy a felsők darabja 6 font (~2000 ft), zokni/harisnya 2 font (~700 ft), a cipő 3 font (~1000 ft) és a kistáska 4 font volt (~1500 ft). Veszélyes egy hely, főleg ha látnátok, hogy mekkora a választék. 

BANG nesze egy pofon a sztereotípiának, hogy London drága. Én azt mondom relatív, szerintem csak ügyesen kell vásárolni, mindenből lehet találni jó áron, akkora a választék.

És van annyi 1 fontos bolt, mint a szemét, meg nagyon sokmindent lehet kapni amúgyis 1-2 fontért. Az a drága, ha beülsz egy étterembe, vagy egy pubba, de a mindennapi szükségletekhez nem kell olyan sok.

Szóval egyelőre még mindig tetszik itt eléggé, élvezem az önálló életet egy ilyen fasza helyen, mint London!

Hétfőn vagy kedden, pedig ráállunk Arival a munka témára, aztán remélhetőleg jó hírekkel szolgálhatok majd a legközelebbi bejegyzésben. Addig a hétvégén még pihi (még amíg lehet), tegnap be is vásároltam magamnak kaját a hétvégére, úgyhogy nem megyek sehova, szobafogságot kaptam a bűntudatomtól a Primark-ért :D